HTML

Les aventures extraordinaires d'Ancsipessa

HSZF. Heti SZösszenetek Franciaországból: azaz jelentés a toronyszobából kedvenc brazil-olasz családomról, a francia létről, történésekről a Rue des Lavandiéres-en and stuff. :D

Friss topikok

  • snakeblood: Megváltozott a blogod külleme előnyére! Grat! Jah, OZ voltam. (2012.05.06. 18:23) igen

Címkék

szél

ancsipessa 2012.05.04. 15:50

 Az így megvan, hogy ha valami nyomja a szíveteket és elmentek sétálni, fúj a szél szembe, egy igazán kellemes nóta van soron az mp3adon, akár úgy is érezheted, h "kifújta belőled" a bánatot? Mármint a szél. Ma pont ez történt velem. Nagy nehezen rávettem magam, h elmenjek vásárolni, a fejem majd szét szakadt, az időjárás már hetek óta nem tudja eldönteni, h tavasz van vagy ősz vagy valami hibrid, nyálkás-undorító évszak. Kivakartam magam az ágyból, gyors zuhany, nulla smink (!) és felsétáltam a központba. Megvettem a pámpilláimat, majd hazafele, leküzdve egy újabb tonhalas bagett iránti vágyamat, egyszer csak megszólalt Brooke Fraser-től a Love is waiting, fújt a szél, szemerkélt az eső és huss, mintha egyszerre csak megkönnyebbültem volna. A szám egy kapcsolatról szól, ahol a hangsúly a kiváráson van, azon, h először barátok vagyunk, aztán szoros barátok és utána egy pár. Ehhez nyilván az én esetemben hiányzik a másik fél, hiszen akibe az utóbbi hetek, sőt, hónapok során energiát fektettem, erre (velem biztosan) tökéletesen alkalmatlan. És ez kellett, h eltűnjön belőlem, de most már nagyon. Mivel ismerem magam, Ti meg engem, mindenki biztos lehet benne, h azért nem mosolygok 64 fogas mosollyal a világra egyelőre, de ami késik, arra várni kell. 

Noémi hétfőn költözik haza, én természetesen megint egész hétvégén dolgozom, tehát majd felugrik, h elköszönjön. Szerdán eljátszottuk a számunkat a Highlanderben, úgy paráztunk mind a ketten, mintha legalábbis az életünk múlott volna azon a megközelítőleg 2 percen, amit a színpadon töltöttünk együtt. :) Igazából még élveztem is, szal, amikor hazatévedek, akárhová is megyek utána, a gitáromat viszem magammal. Igazából nem szeretném, h hazamenjen, de csóri még csak 19, újraérettségizik, h felvegyék vmi turizmusos dologra, szal most kezdődik neki a nagyobb betűs élet a felsőoktatás legtöbbször rögös, de mindenképpen felejthetetlen útvesztőiben. 

Háhááá, nyomokban feltűnt az ég a felhők között, de ne aggódjatok, a helyzet korántsem napfényes. :)

Lassan indulnom kell Sosoért, Luci nem érzi jól magát, még az is lehet, h nem megy dolgozni, amire egyelőre igyekszem inkább nem is gondolni, mert nagy jóság lenne, ha szabad lennék. 

Mindenkinek szép hétvégét, aludjatok nagyokat, hallgassatok jó zenéket, egyetek finomakat és vigyázzatok magatokra. Királylányoknak külön is sok sok puppantó.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://bonjourreloaded.blog.hu/api/trackback/id/tr824488589

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása